Gyermek Bibliaismereti Verseny, Jóka, 2019. március 2.

2019.03.13 16:48

Istennek hála a 2019-es évben is megrendezésre kerülhetett, immár 22. alkalommal, a bibliaismereti verseny az alsó (1-5.osztály), és a felső tagozatosok (6-9.osztály) számára. Az idei téma az alsó tagozatosok számára József élete volt, konkrétan Mózes 1.könyvének 37., 39., 40. és 41.fejezeteiből. A felsősök pedig Izsák és családját tanulmányozták a Mózes 1.könyvének 25.-30. közötti fejezetekből. A kérdések mind ezekből a részekből voltak megadva.

Sokszor felmerült többek fejében: Nem túl nehezek a kérdések? Miért kell ilyen sok kérdéssel elhalmozni a gyerekeket? Elgondolkodtató ez a dolog. Viszont ha azt nézzük, hogy vajon TV nézéssel, számítógépezéssel mennyi órát töltenek, azt mennyire „mélyen tanulmányozzák”, azonnal átbillen a mérleg nyelve. A Bibliát soha nem lehet elégszer olvasni, tanulmányozni. Nem tudunk eljutni arra a szintre, ami már ártalmas lenne. Mindig ad „magából”, hiszen az Élő víz forrása.

A felkészülés alatt voltak, akik megosztva a fejezeteket, ki-ki 1-2 fejezetet olvasott el. De volt olyan is, ahol minden csapattag átolvasta a megadott részeket. De a verseny alatt a 4-6 fős csapatok már együttes erővel válaszolták meg a kérdéseket.

A verseny lebonyolítása Istennek hála zökkenőmentes volt. Köszönet a rendezőknek, segítőknek, akik vállalták a maguk feladatát. Egész nap lehetett látni a sokéves tapasztalat előnyeit: csoportok elhelyezése, csoportvezetők kinevezése, kérdéslapok kiosztása/beszedése, a javító csapat gyors munkája, ebéd kiosztása, végeredmények kihirdetése, valamint az ajándékok kiosztása. Mint egy hosszú lánc, amire felfűzzük a gyöngyöket. A gyöngyök nem egyformák, de a lánc összeköti őket. Ez a verseny is összekötött közel 170 embert 4-5 óra erejéig. Jó volt ezt látni, megélni.

Nem vagyunk egyedül a magunk hitéletével. Illés amikor úgy érezte, hogy egyedül maradt, az Úr ezt mondta neki: „Jöjj ki és állj a hegyre az Úr színe elé!” Jó „kijönni” a gyerekszobából, a megszokott élethelyzetünkből, hogy lássuk meg, nem vagyunk egyedül. Vállalni, hogy mit tanultunk meg, mire emlékezünk, de vállalni a közösséget is egymással. És mindezt az Úr színe előtt!

Legyen áldás az elolvasott igéken, munkálkodjon a gyermekek szívében, elméjében, hogy felnőve lehessen nekik támasz az életben.

 

S.D.G.

 

Farkas Attila és Gabriella az Emmaus önkéntes munkatársai