Keresztyén Szavaló- és Prózamondó Verseny, Jóka, 2019. november 23.

2019.11.28 15:38

Az Úr Jézus iránti hála van a szívünkben, hiszen az Ő kezében sok eszköz van arra, hogy elérje az életeket és megszólítson gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Ezzel a céllal rendezhettük meg ismét ezt az alkalmat, hiszen olyan versek és prózák hangzottak el, amelyek középpontjában az Úr Jézus, valamint Isten Igéje van. Magam is többször megtapasztaltam, hogy amit még gyerekként, vagy fiatalként megtanultam egy-egy keresztyén verset az iskolai, vagy a gyülekezeti alkalmakra, azok még máig ott vannak a szívemben, és gyakran az Úr megvigasztal, vagy éppen erőt ad a versek üzenete által. Hiszem, hogy a résztvevők szívében is így tud munkálkodni és felhasználja életükben, hogy a versek/prózák által is jobban megismerjék Őt.

Az alkalom, mint minden évben, most is énekléssel és rövid igei üzenettel, bíztatással kezdődött. A bevezető áhítat Igéje János evangéliuma 3, 30-ból szólt hozzánk: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” Ezt Keresztelő János mondta, amikor az Úr Jézusra mutatott. Ő az Úr Jézus követe volt, és engedte, hogy Ő kerüljön az előtérbe, nem önmagát emelte ki. A mi alkalmunk középpontjában is az Úr Jézus kell, hogy álljon. Sőt, jó volna, ha az életünkre nézve is ez lenne érvényes. Ne magunkat akarjuk kiemelni, hanem mindig mutassunk az Úr Jézusra, akkor mi is az Ő követei lehetünk.

Ebben az évben 13 versenyző vállalta, hogy a versek/prózák által bizonyságot tegyen köztünk az Úr Jézusról. Négy helyről: Bátorkeszi, Dunaszerdahely, Jóka és Rétéről érkeztek a versenyzők. Az első szavalat egy bátorító vers volt, amelyet egy rétei református gyülekezeti tag mondott el. Ezek után a gyerekek mérhették össze felkészültségüket a zsűri tagjai előtt. Bár nem a verseny és a helyezés a cél, de nagy fejtörés után mégis sikerült a zsűri tagoknak eredményt hirdetniük. Senki nem ment haza üres kézzel, minden gyermek könyvjutalomban részesült. Az alkalom ismét közös énekléssel, imádsággal, és ebéddel zárult. Jó volt ismét így együtt lenni és az Úr Jézusra figyelni. Az Úr munkálkodásának megtapasztalását már abban láthattuk, amikor az egyik versenyző elmondta, hogy ő magára ismert abban a prózában, amit megtanult. Hisszük, hogy Isten Szentlelke ezt mások életében is elvégezte, és ennek gyümölcsét talán egyszer engedi, hogy meg is láthassuk.