Lányok/Asszonyok Csendes 7végéje, Jóka, 2022. november 18-20.

Hálát adunk az Úrnak, hogy ismét megszervezhettük a lányok/asszonyok hétvégi alkalmát, ahol az Ige körül együtt figyelhettünk az Úr Szavára. Az Ige tükrén keresztül a bevezető áhítat során először azokra az asszonyokra figyelhettünk, akik a kijelentés sátra körül teljesítettek szolgálatot, és a fémtükreiket az Úrnak adták, amiből elkészülhetett a rézmedence (2Móz. 38, 8). Ez önkéntes felajánlás volt a részükről, és nem kényszerű kötelesség. A mi életünkben is jó volna egy tükörcsere, vagyis azt, ami a hiúságunkat növeli lecserélni az Ige tükrére, amin keresztül úgy láthatjuk magunkat, ahogy az Úr is lát minket. Odaadni valamit az Úrnak, ami eddig a mi dicsőségünket szolgálta, amiben eddig mi tetszelegtünk, arra hogy az Ő dicsőségére legyen, és Neki tetsző életet tudjunk élni.

Szombat délelőtt Rebeka életére figyeltünk. Először úgy, mint hajadon, akinek az Úr készít társat és, hogy ezt ő miképpen ismeri fel. Aztán, mint állapotos asszony, aki az Urat kérdezi, és végül, mint feleség és anya. Az egyik legfontosabb figyelmeztetés, amit az ő életéből felismerhettünk, hogy nem elég jól indulni, az Úrral meghozni egy fontos döntést, hanem végig engedelmesen kell végigjárni az életünk útját. Rebeka felismeri az Úr akaratát, és kész elmenni, hogy Izsák felesége legyen. Amikor a gyermekeit várja, és nehéz számára ez az időszak, akkor is az Úrhoz fordul, Tőle kérdez. Később viszont már a saját kezébe veszi a dolgok irányítását. Nem bízik eléggé az Úrban, hogy amit Ő a gyermekeivel kapcsolatban ígért, azt végbe is tudja vinni. Ennek meglesz a következménye, hiszen az egész család kettészakad és békétlenség, harag származik belőle. Bizony ránk nézve is nagy a veszély, hogy szeretünk intézkedni, kézben tartani a dolgokat, és azt hisszük, hogy ránk van szükség ahhoz, hogy valami előbbre mozduljon. Az Úrnak nincs szüksége arra, hogy mi besegítsünk Neki, csak bízzuk Rá, hogy amit Ő megígért, azt a kellő időben meg is cselekszi.

A délelőtt folyamán külön csoportokban megbeszéltük a hallott üzeneteket. A rendelkezésünkre álló szabadidőben volt lehetőség közös játékra, személyes beszélgetésekre. Délután a „Látszatok és valóság” témáját boncolgattuk. Sajnos nagyon sok látszat veszi körül az életünket és mi is szeretünk a látszat mögé bújni. Mindig a legjobb, legelőnyösebb oldalunkat felmutatni, a véleményünket eltakarni, mert félünk, hogy elutasítanak. Az Úr Jézus leleplezi az ilyen látszatokat, a hazugságot. A mi életünkben az Úr Jézusnak kellene látszódni.

Este az ApCsel. 16, 11-15 alapján Lídiára figyeltünk, akinek az Úr megnyitotta szívét és azonnal helyet adott a házában azoknak, akik az Úr Jézust követték. Az Úr megnyitotta szívét, ő pedig a házát nyitotta meg az Úr számára. Az esti alkalmat közös énekléssel és morzsaszedéssel zártuk, vagyis röviden megosztottuk egymással, hogy kinek mi volt fontos az elhangzott üzenetekből.

Reménységünk, hogy mindnyájunk számára lelki épülést és növekedést jelentett ez a hétvége és, hogy az Úr tovább munkálkodik, formál minket a megértett üzenetek által.