Emmaus Munkatársi Hitmélyítő, Jóka, 2023. május 26-27.

„Erőt kaptok” címmel lett megszervezve a hitmélyítő alkalmunk, ahol a nyári szolgálatokra való felkészülés és a táborokra vonatkozó megbeszélésre is sor került. Az alkalom elsődleges célja valóban az volt, hogy mint munkatársak közösen tudjunk Isten igéjére figyelni, és az Úr Jézus által hitben megerősödni. A mindennapok forgatagában és a feladatok közötti helytállásban nagy szükségünk van arra, hogy meg tudjunk állni, és közösen is az Úrra figyelni. Fontos, hogy mint munkatársak arra is időt szánjunk, hogy közösen is növekedjünk a hitben, megismerjük egymás személyes harcait, problémáit és azokat imádságban tudjuk hordozni, és együtt is imádkozni a szolgálatokért.

 A péntek esti áhítat „Erőt kaptok” (ApCsel. 1, 8) alapján nagyon mélyreható kérdés is elhangzott, amely mindnyájunkat elgondolkoztatott: „Meddig szolgál a tanítvány? Meddig szolgálok én az Úr Jézusnak?” Olyan könnyű kimondani, hogy az életünk végéig, de bizony sok esetben a gyakorlat már mást mutat. Bizony előfordul, hogy mint Jónás mi is más irányba megyünk, és nem akarunk ott szolgálni, azt a feladatot végezni, amit az Úr ránk bízott. Pedig a szolgálatot nem mi határozzuk meg, nem csupán bizonyos helyen, vagy időben érvényes, ott és, ahol nekem szimpatikus, hanem ahol az Úr szeretne használni. Jó volt ezzel kapcsolatban azt is megérteni, hogy az Úr mindig ad erőt ahhoz, amit ránk bízott. Az erőt arra kapjuk, hogy Róla tegyünk bizonyságot.

A reggeli áhítat (2Tim. 4, 17) szintén erőforrás és bíztatás volt. Pál apostol átéli, hogy emberileg egyedül maradt, de az Úr mellé állt és megerősítette. Fontos nekünk is tudatosítani, hogy az Úr nem hagy egyedül, és amikor megtapasztaljuk, hogy az emberekre nem számíthatunk, akkor még inkább megtanulunk az Úrtól függni, és Benne bízni.

Szombat délelőtt húsz munkatárssal együtt tervezhettük a nyári alkalmakat, ahol igyekeztünk beosztani a feladatokat, hogy azokra már készülni tudjunk. A megbeszélést megelőző áhítat a Mk. 10, 32 és 42-45 alapján készített minket lelkiekben is a szolgálatokra. Elsősorban arra nézve, hogy ne csupán álmélkodjunk, hanem kövessük az Úr Jézust. Valamint, hogy a szolgálat egy életforma, amiben következetesnek kell lenni. Hálát adunk az Úrnak, hogy ismét több alkalmat is betervezhettünk a nyárra és, hogy Ő kirendeli a munkatársakat, akikkel együtt szolgálhatunk.

A délután témája „Erő az ördöggel szemben” (1Péter 5, 6-11) arra figyelmeztetett minket, hogy folyamatosan résen kell lenni, mert a sátán hatástalanítani akar, legyengíteni és hiteltelenné tenni, de jó azt tudnunk, hogy nekünk győzelmes Urunk van, aki már legyőzte az ordító oroszlánt. Ezért mi is az Úr Jézusban lehetünk győztesek a kísértések között. Már előre kérhetjük az erőt és az Úr Jézus segítségét, megtartását, hogy a harcokban ne vesztesek, hanem győztesek lehessünk.

Az alkalom bár rövid volt, de mégis elég idő jutott arra, hogy egymásra odafigyeljünk, ami pedig a legfontosabb, hogy az Úrra figyeljünk. Reménységünk, hogy Lelke által megerősödhettünk és az előttünk levő szolgálatban a mindennapok feladataiban, a harcokban újult erővel tudunk majd helytállni.