Emmaus Napközis Tábor, Bátka, 2024. augusztus 05-08.

            Az Úrnak hála, augusztusban ismét megrendezésre kerülhetett Bátkán a napközis gyermek tábor, ahol már megszokott módon az Emmaus Polgári Társulás munkatársait kérték fel, hogy szolgáljunk a gyermekek között. A hét családias létszámmal indult, de Istennek hála napról napra bővült a gyermekek száma, így a kezdeti 12 fő 16-ra bővült, akik 5 munkatárssal közösen figyelhettek Isten Igéjére.

            Az idei táborban Noé, valamint a Bábel tornya történetén keresztül ismerhettük meg jobban Istent, és az Ő mindent felülmúló hatalmát és szeretetét.

            Hallhattunk arról, hogy Noé idejében, de ugyanúgy ma is mennyire gonoszak az emberek tettei és gondolatai, és hogy mennyire nem törődtek Istennel. Ezek kapcsán beszélgettünk arról, hogy Isten vajon örül vagy szomorú, amikor látja a mi gondolatainkat, tetteinket. Mindezek mellett a héten a fő hangsúlyt az kapta, hogy Noé Istennel járt. Kisebb csoportokban megbeszéltük, hogy mindez mit jelent, és mi ma hogyan tudunk Istennel járni. Szó volt arról is, hogy Noénak nem volt könnyű engedelmeskednie Istennek úgy, hogy amikor elkezdte építeni a bárkát, még egy csepp eső sem esett, sőt akkor sem, amikor bementek a bárkába, de ő hitt Isten szavának. Arról is hallottunk, hogy Noénak nemcsak engedelmesnek kellett lennie, hanem türelmesnek is, hiszen 1 évig a bárkában volt, ami bizony nem lehetett könnyű a számára, főleg úgy, hogy nem is tudta, hogy meddig kell bent lennie. Kisebb csoportokban, korosztályok szerint kitértünk arra is, hogy ki-ki mennyire türelmes, mennyire tudjuk vagy rá tudjuk-e bízni magunkat Isten tervére, akaratára. Noé történetének befejezésénél hallottunk arról, hogy Isten szövetséget kötött Noéval, hogy többé nem törli el özönvíz által a földet, és mindennek a szivárvány a jele. Így amikor az égen meglátunk egy szivárványt, Isten ígérete juthat az eszünkbe, és hála lehet a szívünkben. A szövetségkötésnél hallottuk, hogy velünk Isten Jézusban kötött szövetséget, így aki hisz Benne, és beszáll a Jézus bárkába, vagyis átadja Neki az életét, az ugyanúgy megmenekülhet, mint Noé, tehát örök élete lehet.

            Az utolsó napon a Bábel tornyáról hallottunk. Szó volt arról, hogy a történetben szereplő emberek nem jóra használták fel azt a tudást, amit Istentől kaptak. Mindemellett a hangsúlyt is csak a maguk hasznára és dicsőségére helyezték és Istent újra a háttérbe szorították, mint Noé idejében.

            A korábbi táborokhoz hasonlóan idén is megtanultunk több új, a történethez kapcsolódó éneket, valamint a korábbi évek énekeiből is felidéztünk párat.

            A táborozók hétfő, szerda és csütörtök délután, az iskola pedagógusaival kézműveskedtek, amik során szebbnél szebb alkotások készültek.

            Kedd délután az Emmaus munkatársai szerveztek egy úgynevezett állomásjátékot, ahol két csoportban különböző feladatokban mérhették össze ügyességüket a résztvevők. A délután nagyon jó hangulatban telt, a gyermekek nagy beleéléssel végezték az egyes feladatokat.

            A szabadidőkben természetesen nem maradt ki a sport sem, a tavalyi évhez hasonlóan idén is a focinak és a szamaras labdajátéknak volt a legnagyobb sikere.

            Beszámolómat a táborban énekelt egyik énekkel zárom.

1. Hálát adok, Uram, az életért!
Rólad zeng éneket hegy, völgy s a rét!
A napokat Te számolod,
Uram, én mindenért hálát adok!

2. Hatalmad, Istenem, mindent fölér!
Szavadra engednek: tenger és szél,
Leborulnak a csillagok!
Uram, én mindenért hálát adok!

3. Imádom, Szent Atyám, dicső neved!
Te vagy a végtelen nagy szeretet.
Kegyelmed ma ingyen adod,
Uram, én mindenért hálát adok!

Sebők Salome, Emmaus munkatárs