Évzáró Csedesnapok, Jóka, 2019. december 28. - 2020. január 01.

Isten kegyelméből a 2019-es év végén is megrendezésre kerülhetett az évzáró csendes napok Jókán. Ez az alkalom mindig is egy nagyszerű lehetőség arra, hogy az ember elcsendesedjen, számot vessen az elmúlt évvel, elébe nézzen a következő évnek. Mint mindennek, ennek is megvan a maga rendelt ideje. Ehhez nyújtottak újra testvéri közösséget ezek a napok.

Az alkalom mottója a Zsoltárokból vett igerész volt: „Életem ideje kezedben van”. Az igetanulmányok tematikái is e köré fonódtak. Az 1.nap a megszabott időről volt szó. A Prédikátor könyvének 3. fejezete szól arról, hogy mi mindennek van meg az Úr által megszabott ideje, ez által tartja fenn Isten a rendet. Ha Isten van az első helyen az életünkben, felismerjük, mire adta az időt, és azt a lehető legjobban fogjuk tudni kihasználni.

A 2.nap az elodázás bűne – a kegyelem ideje volt terítéken Haggeus próféta 1.fejezete alapján. Dáriusz király idejében a hazaengedett zsidó nép nem az Úr házán munkálkodott, hanem mindenki a maga háza körül dolgozott. Úgy gondolták, hogy még nem jött el a megfelelő idő, de Isten figyelmezteti őket. Kegyelem, hogy Neki van türelme, és hogy az akkori nép engedett az igének. Figyeljünk oda, hogy ne mi döntsük el, minek mikor van itt az ideje, mert aki alkalmazkodik Isten rendjéhez, időbeosztásához, azzal Ő vele lesz.

A 3.napon 3 előadást is meghallgathattunk. Az első címe a találkozás ideje volt, ahol Márk evangéliumából a vak Bartimeus története alapján vizsgáltuk meg a témát. Fontos élni a lehetőséggel, amit Jézus kínál, nekünk pedig meg kell tenni azt, amit tudunk, ami a mi részünk, például Bartimeus is felkelt reggel, felöltözött és elment koldulni ahelyett, hogy sajnáltatta volna magát. A tömeg távol akarta tartani Bartimeust Jézustól. Én mit teszek az Őt keresővel? Hozzá vezetem, vagy el Tőle?

A nap második alkalma a szerelem idejéről szólt az Énekek énekének 2.fejezete alapján. Ahogy már a fenti részekben is elhangzott, mindennek megvan az Isten szerinti ideje. Az Énekek éneke figyelmeztet minket, hogy ne ébresszük fel a szerelmet, csak a maga idejében. Fontos az Úrra figyelni, hallgatni Őt és kivárni az idejét ennek is. Mert akkor lehet rajta áldás, egy életre szóló társ, aki mellett kiteljesedhet az ember, és akivel együtt lehet haladni a keskeny ösvényen.

A harmadik előadás az alkalmas időről szólt Eszter története alapján. Amikor Eszter királyné lett, és a zsidó népet nagy veszély fenyegette, a gondviselője, Márdokeus figyelmeztette őt, hogy miért engedte Isten, hogy ő királyné lehessen. Nagyon fontos, hogy felismerjük az időt/helyet, amikor/ahol cselekedni kell. És az is fontos, hogy mindig legyen valaki hívő testvér a közelünkben, akire hallgatunk.

A negyedik napon a hasznos élet – a szolgálat ideje volt a téma, Máté evangéliuma alapján (példázat a szőlőmunkásokról). A gazda szolgálatában lenni, vagy a piacon maradni. A gazda feltétele csak annyi, aki kész, aki akar. Vizsgáljuk meg életünket, hol tartunk? Hol tevékenykedünk? És ne feledjük, hogy nem vagyunk egyedül a szolgálatban!

Az esti alkalom a morzsaszedegetéssel telt el, visszatekintéssel az elmúlt napokra és évre.

Hálás vagyok az Úrnak, hogy részt vehettem az alkalmon, annak minden napján. Sok áldott beszélgetésekkel, igetanulmányokkal, találkozásokkal és élményekkel lettem gazdagabb. Külön öröm volt a kis gyermekek és fiatal szülők találkozása, akik 1 nap után szinte összehangolódtak, egy időben mentek aludni és keltek. Szintén felemelőek voltak a reggeli áhítatok, amik elindították a napokat.

Minden napra jutott pihenő, szabad foglalkozás, amit minden résztvevő a maga kedve szerint használhatott ki. A testi táplálékból is jutott bőven, repetázással lehetett bőven élni.

Beszámolóm végére a szilveszteri este rövid áhítatának igéjét, és ahhoz fűzött magyarázatát hagytam: „Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!” (Fil.4,4)

Ha tudom, hogy a nevem be van írva az élet könyvébe, akkor minden más eltörpül mellette. Örömem lesz, hálát adok, békességem lesz!

S.D.G.